Sosem voltam az a fajta nő, akit megríkatnak a romantikus filmek, vagy aki mindent képes elfelejteni egy szép virágcsokor láttán. A legszebb rózsa, vagy a leggyönyörűbb film sem változtathat ezen. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd egy férfi szeretete fog meglágyítani....

A képernyő lassan elsötétült, s a stáblista elkezdett felfelé úszni. Romantikus zene festette lággyá rendezők és statiszták neveit. Minden ugyanolyan volt, mint általában filmnézés után, egy dolgot kivéve. Ádám erősen magához szorított. Egyre erősebben ölelt, mintha magához akart volna ragasztani. Hamarosan megéreztem az első könnycseppét a nyakamon. Szipogás, majd még több sós víz tört ki belőle. Sosem tartottam kevesebbre egy férfit azért, mert képes kimutatni az érzelmeit, mégis meg kellett kérdeznem: ennyire meghatott a film? 

- Nem. Örömömben sírok. Mindig úgy éreztem, nem tudom kimutatni, elmondani, mennyire szeretlek. A film végén viszont, a férfi szerelmes levele mindent elmondott, amit irántad érzek. - válaszolta, könnyektől csillogó szemmel. 

Nem számított akkor már, hogy nem Ő írta, az sem hogy egy filmben olvasták fel. Nekem szólt. Az ő szívéből. Életem első szerelmes levele, amely a lelkem mélyére hatolt, s ott is maradt. 

" Mindenki szeretné, ha emlékeznének rá, de Te más vagy. Te képben vagy. Nem milliók szeretetére vágytál, csak egy valakiére, és azt megkaptad. Lehet, hogy nem szeretnek sokan, de aki igen, az nagyon. Sokan még ennyit sem mondhatunk el magunkról... Annyira gyönyörű vagy, nem lehet betelni veled és az ember nem bánja, hogy Te vagy az okosabb, mert ez egyértelmű. Mókás vagy, de sosem gúnyos. Szeretlek, annyira szeretlek! Egek, megfogtam Veled az Isten lábát! A fájdalom elkerülhetetlen az életben, de azt megválogathatjuk, hogy ki okozzon fájdalmat és én jól választottam. Remélem, Te is így vagy vele."

Bármilyen formában is kapunk levelet, illendő megválaszolni azt. Nem vagyok John Green, nem tudom kinek a szívét találják még meg szavaim, most mégis válaszolok.

Vannak emberek, akiknek lehetőségük adódik valami nagyot tenni. Lehetőséget kapnak, s ha élnek vele, hősök lehetnek. Míg mások, csak egy bizonyos ember szemében lehetnek kivételesek. Nekem Te lettél a hősöm. Életemben először, behunytam a szemem és hagytam, hogy valaki megfogja a kezem, majd vezessen. Vannak, akik egy életen át hiába keresik azt, amit én megtaláltam benned. Különlegesebb vagy, mint ahogy azt hiszed. Nem a magasságod, vagy a tűzfoltod miatt. Ez a fajta egyediség nem mérhető szavakban, tettekben vagy külső tulajdonságokban, azonban felfedezhető kacagásod csengésében, gyengéd érintésedben, a mosolyod sarkában és a szemed csillogásában. Nem tudom megmondani, miért szerettem beléd. Ennek egyszerűen csak így kellett lennie. Köszönöm a rengeteg új érzést, amit keltesz bennem és minden elkövetkezendő percet, amit velem töltesz még. Teljes szívemből szeretlek, még ha sebezhetővé és gyengéddé is teszel.